Hajnalonta a rossz álom hideg keserűségével hagyom követelőzni a túl igaz, dühödten aggresszív ébresztőt, aztán végül mégis mindig elhiszem, és elkezdek a sötétben tudatom után tapogatózni. Egyetlen pillanatnak tűnik, és már hátamra kötözöm a fellegeket, majd befelé tekintve összes dimenzióját, jelenét és jövőjét magában hordozó egyetlen pont-gondolatba sűrűsödve ballagok lefelé az épp csak pirkadó utcán.

A hétköznapok osztályon és műtőben... Teljes írás »

Három óra alvás (vesztettünk, patrióták), első nap a "rendes" sebészeten (a lábacskákat, a fogacskákat, meg úgy önmagát azért nem két percre kellett ám elhanyagolni az elrohadáshoz, kedves X bácsi...), az első angolórám gimnázium óta, pedig az sem... Teljes írás »

Fekszem a fedett teraszon (majdnem lounge), hanyatt az asztalon, és várom a nap végét. Kiterítve, akár a patkány élettan boncoláson, amelyiknek megvágtuk a mellkasát, és lekötözött karokkal, hörögve felült. A gyomrom egy pingpong-labda (üdv, L.), de az elhatározás egy férfias... Teljes írás »

Húgocskám hazajön délben, dől el az ágyamon:

Meghaltam, és azt hiszem, a pokolra kerültem. Másnapos vagyok, melegem van, és veled is találkoztam...

A "belgyógyászat dióhéjban" paradoxon, avagy a Dávid-féle sejtés: 5+1 nap a bel szigorlatra elég lehet. És igen, a hír igaz!
A "fast learner" trait alapkövetelmény, valamint a "mental stamina" sem árt, ha az utolsó napokat 12-14 óra tanulással akarod tölteni. A "válaszold meg saját kérdéseid az év során" szintén nem hátrány, már csak az alapvető természettudományos megközelítés szempontjából sem. A "túltapasztalt vizsgázó", illetve... Teljes írás »

28 éve ilyentájt láttam meg a világot, s szerencsétlenségére viszont a világ engem. A beszámolók szerint sírás helyett mosolyogtam, és már akkor is nagyon hajasbaba voltam.

Anyámnak csak a folyosón jutott hely egy kimustrált tábori ágyon. Fázott is, meg nyomta is - pont a derekát - a keresztvas, de mikor odaadtak, mindent feledtető örömet érzett. Kegyes emlékek, hehe. Pedig küzdött velem becsülettel, pont úgy, ahogy a rákövetkező dekádokban.
Apám a... Teljes írás »

Egyszercsak gyaloglok hazafelé Budakesziről, és azon gondolkodom, megint mi a bánatos francot csináltam.

Odáig jó volt a dolog, hogy elindulok haza. Van Diesel (Sons of Otis - Templeball), meg minden. Aztán rájövök, hogy holnapután szeretemtárgyból életemmeghatározó vizsga lesz, és még mindig ugyanolyan fű hülye vagyok, mint napokkal ezelőtt. Meg arra is, hogy akármennyire próbálom, 9 hét, 23 vizsga azért lassan... Teljes írás »

A rendkívül nehezen levadászott negyed kecskét mintegy öt méteren hazavonszolja az üregig, hiénabébitől kap érte puszit (nagyon szociális állatok!), gyereket hazakiabálja a dzsumbujból estebédre, bepöccint egy sört, aztán kiül a grundra, hogy mégis mi a bánatot csinál itt ez a rohadt sok ember. Épp csak az atléta nem gyűrődik a hasán.

A Jégtörő I. a Megyeri híd lábánál álló hajó volt. A képet 2008. július 18-án alkonyatkor, a híd építkezésén készítettem. Különösen szerettem a napsugarakban szálló, misztikus hangulatot kölcsönző pihéket, és persze - mint mindig - az ellenfényt.

Orvosi környékén a hatodév július elején indul, úgyhogy hétfő este 6-ra meghirdették a tárgyfelvételt. Az ominózus időpontban se hatodéves tárgyak, se felvételi lehetőség nem volt, és mivel erre összpontosítottam, még sört is elfelejtettem hozatni (amatőr...). A többi stimmelt.
Hétre ígértek változást, aztán fél 8 táján azt, hogy majd akkor szerdán.

Jó, akkor szerdán 6. Tanulok a hibáimból, szereztem sört is.
Szokásos... Teljes írás »

Az életben eléggé ritka az, hogy a közeli, kedves ismerősöket leszámítva bárki is finoman személyes jellegű visszajelzést adjon. Az ok(ok)on lehetne merengeni, legvalószínűbb, hogy az emberek többsége nem képes rá, de a lényeg nem ez. Tegnap ugyanis az elmúlt két hét kereken tíz vizsgájának utolsóján, gyermekgyógyászat szóbelin lefeleltem, majd a professzor elkezdett beszélgetni.

Már... Teljes írás »

Szerdán megérkeztünk az egy hetes német útról (vadállat volt, majd sorra jönnek belőle a képek, emlékek).

Németország ugye egy eléggé rendezett hely. A spontaneitás és természetesség ugyan nem erősségük, de az egész hét alatt bárki dolgozó emberrel kerültünk is kapcsolatba, egyetlen egyszer sem... Teljes írás »

Régi szerelmeim ezek a langyos, illatos éjek. Még nem a nappali kánikula izzó lábnyomai, amelyek száraz port tapasztanak az izzadt testre, de már nem is a ropogós éjszakákat idézni próbáló, hirtelen karcosodó alkonyatok, amik a sötétség idejére egy kicsit még visszahódítják az időt a télkirálynőnek.

Épp jó érzés belesüppedni a... Teljes írás »

Tegnap beugrott G., aztán ahogy megy el, felbukkan a szomszéd:
- Ő véletlenül nem az, aki évekkel ezelőtt gyakran járt ide, és a csatornázási műveknél dolgozott? - kérdi ő.
- Nem valószínű, ő a cégtársam. - válaszolom - Egy nagyon normális ember.
- Nem tehet róla szegény. - somolyog a bajsza alatt.
- Lassan már tényleg hátrány...

Nevetve megállapodtunk ebben, de azért szomorú, hogy igaz.

Ú, és hajnalban még azt álmodtam, hogy bretylium tosilat (szerintem ilyen nincs is van, lásd komment), meg dyphenoxylat (ilyen tuti van), meg hogy ásatást vezetek, és megtalálom az előember és a homo sapiens közti hiányzó kapocs egyetlen bizonyítákát, a gumisörétet.
És még az undorítóan lábszagú éjszakai busz is... Teljes írás »

Rendhagyó bejegyzés következik: teszek fel magamról képet. Nem mostani, 2007. egy húzós októberi hajnalán készült, meg szomjasak sem voltunk... de azt hiszem, ettől mókás az egész. Fotó az ugrás után, és engedjétek meg, hogy arcommal köszönjem meg nektek, hű olvasóimnak a jelenlétet, és ezzel a leharcolt fejjel kívánjak mindenkinek nagyon boldog, érzelmekben, gondolatokban, tettben, sikerben és emberségben gazdag, egyszóval teljes új esztendőt!

... Teljes írás »

A dolog úgy indult, hogy a velőscsontok feldarabolásához akartam tönköt szerezni. A farakás tetején unatkozó deszka végéből kiálló szöget meg jól nem láttam, mert már szemüveggel is vaksi vagyok, úgyhogy tök erőből belefejeltem.

A szúrt sebekben az a jó, hogy kicsinek tűnnek, de legalább mélyek. Le is fotóztattam a lányokkal, hogy lássam, össze kell-e varratni, de ahhoz... Teljes írás »

Egy hét letöltendő szabadságvesztésre ítéltettem az I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán.

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a nőgyógyászatnál talán csak az urológia áll tőlem távolabb, ráadásul... Teljes írás »

Nem alszunk, iszunk, hajtunk. Ez ugyebár rendkívül stimulálóan hat az immunrendszerre, avagy ha ordítozol az ördöggel, ne csodálkozz, ha belédlöki a "vasvellát".

Kezdődött az egész egy enyhe gyengeséggel, aztán a manduláim teljes erőből igyekeztek középen (és szárazon) összetapadni, közben... Teljes írás »

A vizsgaidőszak a totális igénytelenség kora. (Itt tennék rá utalást, hogy az egész évet vizsgaidőszakként megélők lelki fejlődése, azaz annak hiánya mit is jelent.) A beszűkülő tudat egyetlen gondolkodásmód csapásán újra s újra ugyanazon köröket futja, és lassan spirálozik lefelé a monotonitás testet-lelket igába hajtó, paradox módon fejlődést kizáró progressziójában.
A tudás megszerzésén túl... Teljes írás »